A magyar identitás egyik meghatározó kifejezője a kürtőskalács, mely a konyhamúltunk kreativitását is jelképezi, készítése hagyomány. A kürtőskalács az 1990-es évek során indult világhódító útjára, és mára már számos országban nagy népszerűségnek örvend - indokolta a miniszter a hungarikumok közé sorolását. A Hungarikum Bizottság mostani döntése alapján a Hungarikumok Gyűjteményébe így már 55 érték tartozik.

A kürtőskalács történelme

A kürtőskalács előállítási és készítési módja egyedülálló. Nevét a hosszúkás, hengeres alakú formája után kapta, mely a füstelvezetésre használt kürtőre emlékeztet minket. Az egyik első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvében lelhető fel. A sütemény a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt, a magyar konyhaművészet meghatározó eleme lett. A 20. század elején kezdék el felületét dióval, fahájjal, kristálycukorral ízesíteni.

A süteményt a különböző régiókban más-más néven illeték: Dunántúlon botra tekercs, dorongfánk, dorongos fánk –az ország keleti területén a kürtőskalács, kürtősfánk, kürtős pánkó vagy csak egyszerűen kürtős elnevezések használatosak.