Magyarországon napjainkban 3000-3500 főzőkonyhán és 6500 tálalókonyhán naponta másfél-kétmillió, többségében gyermek, beteg vagy idős ember étkezik. A felszolgált ételekkel kapcsolatban az utóbbi időben egyre több a minőségi kifogás, amik számos esetben jogosak. A minőségromlás – a szolgáltatók közötti árverseny és a gyenge megrendelői fizetőképesség mellett – sokszor ismerethiányra, vagy figyelmetlenségre vezethető vissza. Ezen problémák csökkentése és az étkeztetés élelmiszerbiztonsági színvonalának javítása érdekében indította el – egyelőre teszt jelleggel – minőségvezérelt közétkeztetés programját a NÉBIH.

A meglepetésszerű helyszíni szemléken a konyhák több mint 7%-a ért el jeles eredményt, de sajnos 6%-uk elégtelenre vizsgázott. A gyengébb minősítésben részesülő konyhák nem kaptak büntetést, a NÉBIH szakmai segítséget nyújt a hibák elhárításához, a konyhák fejlesztéséhez.

A nyilvános, NÉBIH honlapról letölthető 147 kérdésből álló értékelőlap, biztosítja az egységes megítélést és az átláthatóságot. A leggyakoribb hibák között szerepelt, hogy a dolgozók nem ismerik a munkakörükhöz tartozó élelmiszerbiztonsági szabályokat, az eszközök és edények mosogatása nem megfelelő, valamint, hogy az étlapon nem tüntetik fel az ételek összetételét. A helyiségek, berendezések és eszközök tisztaságával se voltak sok esetben az auditorok elégedettek.

A program legfontosabb célja, hogy segítse a főzőkonyhákat munkájuk javításában. A konyhák üzemeltetői megkapják a feltárt problémák listáját, szakmai javaslatokkal kiegészítve. A fejlődést pedig egy későbbi időpontban ellenőrzik az auditorok. A jó példák bemutatása szintén ösztönző lehet, ezért a jeles és jó minősítést elérő főzőkonyhák adatai – amennyiben hozzájárulnak – felkerülnek a NÉBIH honlapjára is.